Szankciós oligarchák repterein működnek tovább a nyugati vámmentes boltok

Milliárdos oligarchák árnyékában

A svájci székhelyű Avolta – amely a helsinki repülőtéren is jelen van – a moszkvai Seremetyevo, Domodedovo és Vnukovo repülőtereken is üzemeltet vámmentes boltokat. Ezek a repülőterek többek között olyan szankcionált személyek érdekeltségébe tartoznak, mint Arkadij Rotenberg vagy Alekszandr Ponomarenko, akik közeli kapcsolatban állnak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A Seremetyevót többségében a TPS Avia Holding birtokolja, amelyet Rotenberg, Ponomarenko és Szkorobogatko kontrollál. A szankciók ellenére az Avolta oroszországi leányvállalatai aktívak maradtak, exportjukat ciprusi holdingjukon keresztül, litván és lett logisztikai cégek segítségével bonyolítják. 2022 és 2024 között mintegy 54 millió euró értékben juttattak el luxuscikkeket Oroszországba.

Kiskapun át érkeznek a luxustermékek

Az európai szankciók értelmében 300 eurónál drágább luxustermékeket tilos exportálni Oroszországba. Az Yle által megszerzett vámdokumentumok szerint az Avolta és a német Gebr. Heinemann is betartotta ezt az előírást: exportált termékeik értéke rendre ez alatt maradt.

Ugyanakkor a jelentések szerint ezek az árucikkek – például parfümök, drága italok vagy márkás kiegészítők – továbbra is nagy mennyiségben jelen vannak orosz duty free boltok kínálatában, még olyan cégek boltjaiban is, amelyek tulajdonosai szintén szankcionált oligarchák. A Gebr. Heinemann például 8,5 millió euró értékű árut adott el az Imperial Duty Free-nek, amely Ponomarenko és Rotenberg érdekeltsége.

Nem mindenki maradt

A német Gebr. Heinemann szerint ők már 2022-ben kivonultak Oroszországból, amint a szabályozás lehetővé tette. A cég állítása szerint minden orosz érdekeltségüket felszámolták, és megszüntették a szállítást a szankcionált Imperial Duty Free részére is.

Az Avolta viszont tovább folytatja működését: boltjaik a két legnagyobb moszkvai repülőtéren, valamint a részben Oleg Gyeripaszka tulajdonában lévő Szocsi repülőtéren is működnek. A vállalat jelentése szerint ugyanakkor az oroszországi leányvállalatok csak az árbevételük kevesebb mint 1 százalékát adják.

Szabályos, de vitatható gyakorlat

Bár formálisan egyik cég sem sért szankciót – mivel az áruk értéke 300 euró alatt marad –, a jelenlétük az orosz oligarchák által birtokolt infrastruktúrában továbbra is kérdéseket vet fel. Az EU és más nemzetközi szereplők szankciós politikájának szelleme ugyanis nemcsak a közvetlen tilalmakról szól, hanem arról is, hogy a nemzetközi cégek ne járuljanak hozzá közvetve sem a szankcionált szereplők gazdasági befolyásának fenntartásához.