Megosztó alku: nő az ukrán mezőgazdasági termékek uniós importkvótája

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 07. 04. 11:14

Az Európai Unió új megállapodást írt alá Ukrajnával, amely több mezőgazdasági termék esetében is megemeli az ukrán importkvótákat – de sem Brüsszel, sem Kijev nem könyvelhet el teljes sikert. A döntés egyik oldalról a keleti szomszéd gazdaságának segítését szolgálja, másik oldalról viszont tovább mélyíti a feszültségeket az uniós tagállamok és az ukrán agrárpiaci szereplők között.

Több ukrán gabona és baromfi érkezhet

A június végén aláírt, de még ratifikálásra váró kereskedelmi egyezmény értelmében az EU az alábbi kulcstermékek kvótáját növelte meg:

búza: 1 millió tonnáról 1,3 millió tonnára,
cukor: 20 ezer tonnáról 100 ezer tonnára,
árpa: 350 ezer tonnáról 450 ezer tonnára,
baromfi: 90 ezer tonnáról 120 ezer tonnára.

A 40 terméket érintő módosítás célja a 2022 óta háborús körülmények között termelő ukrán mezőgazdaság talpon maradásának támogatása. Brüsszel azt reméli, hogy a kvóták bővítésével fenntarthatóvá válik az unióba irányuló ukrán export, miközben kontroll alatt marad a hazai gazdák védelme.

Kijev szerint ez nem segítség, hanem visszalépés

Az ukrán mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet (UCAB) azonban élesen bírálta a döntést, mondván: a mostani kvóták még a 2024-es szintet sem érik el. „A jelenlegi ukrán feltételek nem változtak, miközben az EU egyre konzervatívabb hozzáállást mutat más országok importjaival szemben. Ez visszalépés” – fogalmazott a szervezet a Reutersnek. Ukrajna jelenleg a harmadik legnagyobb agrárszállítója az EU-nak, és legnagyobb kereskedelmi partnere is egyben.

A magyar kormány is élesen reagált: Nagy István agrárminiszter szerint „a gazdákat tönkretenné a hátuk mögött Ukrajnával megkötött brüsszeli alku”, amely tovább lazítja a belépési feltételeket az ukrán agrártermékek számára.

Lassabban halad a betakarítás, gyengébb a terméshozam

Mindeközben Ukrajnában is zajlik a nyári betakarítás – egyelőre döcögősen. Az országban eddig 865 700 tonna gabonát arattak le, ami jelentősen elmarad a tavalyi ütemtől. A 2025-ös termésmennyiség várhatóan 51 millió tonna körül alakul – ez 10 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben.

A mezőgazdasági minisztérium és több szakértői szervezet szerint a késlekedés oka a száraz időjárás és a régiókban tapasztalható egyenetlen termőfeltételek. Az ASAP Agri és a Barva Invest jelentései szerint július közepére az árpa, augusztus elejére pedig a búza felét sikerülhet learatni. Bár a szemek minősége összességében jónak mondható, a terméshozamokat számos időjárási anomália visszavetette – különösen Dél-Ukrajnában, ahol az aszály az őszi vetések növekedési szakaszában tetőzött.

Piac, politika, partnerség – de milyen áron?

Az importkvóták megemelésének kérdése érzékeny pont a háborús Ukrajna támogatása és az uniós agrárérdekek egyensúlyozása szempontjából. Míg Brüsszel a szolidaritás és a piacstabilitás jegyében döntött a bővítés mellett, a tagállamok gazdálkodói attól tartanak, hogy az ukrán mezőgazdasági többlet belső versenyt és árszintromlást idézhet elő. Eközben Ukrajna is elégedetlen: nem látja biztosítottnak, hogy új kvóták mellett érdemben növelhetné bevételeit.

A megállapodás tehát politikai szempontból szükséges, de gazdasági oldalról nézve egyik fél sem tekinti valódi győzelemnek. Az ukrán betakarítás sorsa és az uniós jóváhagyási folyamat következő hónapjai döntőek lesznek abban, hogy mennyire válik fenntarthatóvá az új rend.