Itthon csak importban fogy a bio – kitörési pont lehet a közétkeztetés
Bár a bioélelmiszerek hazai kiskereskedelmi forgalma dinamikusan nő, még mindig alacsony a lakossági fogyasztás, a termelés döntő része pedig külföldre kerül. A hazai biotermelők szerint a megoldás a közétkeztetésbe való integráció lehet – ám ehhez komplex logisztikai és feldolgozási fejlesztésekre lenne szükség – olvashatjuk az mfor.hu cikkében.
A NielsenIQ-val közösen készített kutatás alapján az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) azt közölte: 2022 és 2024 között 36%-kal, közel 40 milliárd forintra nőtt az ökoélelmiszerek és -italok forgalma Magyarországon. Ez örvendetes növekedés, de még mindig csak a teljes kiskereskedelmi élelmiszerforgalom 0,6%-át teszi ki. Európai összevetésben is bőven le vagyunk maradva: míg egy uniós fogyasztó évente átlagosan 66 eurót költ bioélelmiszerre, nálunk ez az összeg alig 10 euró.
A fogyasztók elsősorban zöldségeket, gyümölcsöket és bébiételeket vásárolnak biominőségben – ezek nagy része azonban import. A hazai biotermelés mintegy 90%-át exportálják, zömmel feldolgozatlanul, így a magyar nyersanyag gyakran feldolgozott, nagyobb hozzáadott értékű termékként tér vissza a hazai boltokba például Németországból vagy Ausztriából.
A szakemberek szerint a hazai bioszektor csak úgy tudna kitörni ebből az ördögi körből, ha feldolgozott formában – liszt, étolaj, fagyasztott áru – is megjelennének a hazai biotermékek, és ha a termelők összefognának, hogy beléphessenek a kiskereskedelmi és közétkeztetési ellátási láncokba. A diszkontláncok például már nyitnak: a zöldség-gyümölcs bioforgalma több mint 60%-kal nőtt 2022 és 2024 között.
Az ÖMKi szerint komoly lehetőség rejlik abban, ha a közétkeztetésben is helyet kapnának bioalapanyagok. Ez azonban fokozatos átállást igényel, hiszen a főzőkonyhák hónapokra előre terveznek, előkészített, csomagolt alapanyagra van szükségük. A „zsák krumpli” nem elég: garantált, folyamatos ellátásra van szükség, amihez tárolókapacitás, feldolgozási háttér és koordinált logisztika kellene.
Jelenleg azonban a gazdák többsége egyedül próbál érvényesülni, ami az exportpiacokon is gyengíti az alkupozíciójukat. Pozitív példák már vannak – a bébiétel- és mirelitszektorban működnek hazai beszállítói láncok –, de a szántóföldi ágazatban még hiányoznak a termelői összefogások. A hazai biotermelés előtt tehát nemcsak piaci, hanem strukturális kihívások állnak – a kérdés az, ki és mikor építi ki a hiányzó láncszemeket.
Kapcsolódó cikkeink
Új tájfajta paradicsom került a Lidl polcaira – a Herencsényi palánták a biodiverzitásért
A tájfajták sokszínűsége kulcsszerepet játszik a folyamatosan változó környezethez, időjáráshoz…
Tovább olvasom >Újra növekedési pályán az európai bio piac, Magyarország az öko területaránnyal a globális mezőny első negyedébe került
Elérhetőek a legfrissebb statisztikai adatok az ökológiai gazdálkodás globális fejlődéséről.…
Tovább olvasom >A komposztálás jelentőségére hívja fel a figyelmet az ökológiai kutatóintézet a talaj világnapja alkalmából
A komposztálás jelentőségére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági…
Tovább olvasom >További cikkeink
Orbán Viktor: az árréscsökkentést új termékekre is be fogjuk vezetni, ha szükséges
Az árrésszabályozást fenn kell tartani, mert az indokolatlan áremelésekkel szemben…
Tovább olvasom >Egészséges, rostban és fehérjében gazdag húskészítményeket fejlesztettek ki Debrecenben
Új, egészségvédő, rostban és fehérjében gazdag, egyedi bioaktív hatóanyagokat tartalmazó…
Tovább olvasom >A német kiskereskedelmi forgalom csökkent áprilisban havi szinten
Németországban reálértéken 1,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom áprilisban havi…
Tovább olvasom >