Az AI-ba épített fajizmus hátráltathatja az állatjóléti reformokat és a növényi étrendre áttérést
Az AI-rendszerek elterjedése új kihívásokat vet fel az állatjólét területén. A Food Ingredients First beszámolója szerint állatvédő csoportok a fajizmus (speciesism) erősödése miatt aggódnak, és arra figyelmeztetnek, hogy az AI-rendszerek alááshatják az állatjóléti reformokat és a növényi alapú étrendre való áttérést.
A cikk a Trade magazin 2024/6-7. lapszámában olvasható.
A fajizmus egy, az állatetikában egyre nagyobb teret nyerő elképzelés, amely erkölcsi előnyt vindikál az emberi faj tagjai számára.
A jog nem igazán foglalkozik a témával
A kormányok világszerte mindeddig nem alkottak olyan szabályozási kereteket, amelyek korlátoznák a mesterségesintelligencia-rendszerek társadalomra jelentett potenciális kockázatait. Bár az előreláthatólag 2026-ban teljes körűen hatályba lépő uniós mesterséges intelligenciáról szóló jogi aktus (AI Act) célja a mesterségesintelligencia-rendszerek korlátozása azok potenciális társadalmi kockázatai alapján, a keretrendszer nem biztosít külön védelmet az állatok számára.
Mint azt Sam Tucker, az Open Paws ügyvezető igazgatója és a VEG3 vezérigazgatója a Food Ingredients Firstnek kifejtette, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos rendszerek kockázati szintjüktől függő eltérő szabályozásának általános kerete nagyon jó megközelítés. Az új szabályozás révén hatalmas hatást lehet elérni – de nyilvánvaló, hogy az állatok nem képesek lobbizni a saját érdekeikért. Így rajtunk, embereken múlik, hogy a jogalkotásban figyelembe vesszük-e őket.
Jelenleg Szerbia az egyetlen a világon, ahol a jogszabályokban említésre kerül az AI hatása az állatokra. A kormányzat etikai programja szerint „a fejlesztett AI-rendszereknek összhangban kell lenniük az emberek, az állatok és a környezet jóllétével”.
Beágyazott elfogultság
Mimi Bekhechi, a PETA Hollandia kampánytanácsadója szerint a kutatások azt mutatják, hogy a más állatok leírására használt nyelvezet befolyásolhatja, hogyan tekintünk rájuk és hogyan bánunk velük.
– Az AI nyelvi rendszerek magukba szívják emberközpontú előítéleteinket, így, ha olyan kifejezéseket használunk, amelyek az állatokkal szembeni kegyetlenséget lekicsinylik, vagy bizonyos fajokkal kapcsolatban régi keletű negatív felfogást hordoznak, azzal állandósítjuk a fajizmust, ami megnöveli annak valószínűségét, hogy az AI-eszközök is ezt teszik – mondta a szakember a Food Ingredients Firstnek.
Dr. Joanna Swabe, a Humane Society International-Europe közügyekért felelős vezető igazgatója arra a Springer Nature által nemrégiben közzétett tanulmányra hívja fel a figyelmet, amely részletesen elemzi, mi módon árthatnak a mesterségesintelligencia-technológiák az állatoknak, és hogyan kellene jobban gondoskodnunk jólétükről. A dokumentum arra is kitér, hogyan erősíti a ChatGPT a haszonállatok értékével kapcsolatos előítéleteket. Mint a szakember rávilágít, az AI-rendszerekben eredendően fennáll az elfogultság kockázata, hiszen a „betanításukhoz” használt adatoktól és algoritmusoktól függnek. Így fordulhat elő, hogy egy a ChatGPT által előállított vegán karácsonyi vacsorát ábrázoló képre sült pulyka kerül.
AI a pozitív változásért
Az eredendő elfogultság és a szabályozás hiánya ellenére a mesterségesintelligencia-rendszerek pozitív eredményeket is hoztak az állatjóléti normák és a fenntarthatóbb élelmiszerrendszerek tekintetében.
A PETA szakembere az állatkísérletek korának leáldozását látja közeledni részben éppen az olyan észbontó innovációknak köszönhetően, amelyeket az AI segít fejleszteni.
– Ilyen például az organ-on-a-chip technológia, amely az emberi szervek szerkezetét és működését utánozva képes pontosabban megjósolni az emberi gyógyszerreakciókat, mint az állatokon végzett kísérletek – mondja Bekhechi.
Sam Tucker szerint a mesterségesintelligencia-rendszerek lehetőségeinek, mint az állatjóléti normák javát szolgáló erőnek „csak a képzeletünk szab határt”. Az Open Paws és a VEG3 két olyan platform, amely mesterségesintelligencia-alapú szolgáltatásokkal segíti a fajizmus elleni küzdelmet. //
Kapcsolódó cikkeink
Egyre több kereskedelmi cég támogatja a kommunikációt mesterséges intelligenciával
Az elmúlt két évben megduplázódott az AI használata a német…
Tovább olvasom >Új funkciókkal egészül ki a Glovo alkalmazása
A felhasználóknak nyújtható még személyre szabottabb élmény érdekében teljesen átalakítja…
Tovább olvasom >Virtuális séffel főzhetnek a hollandok az Albert Heijn appban
Új, mesterséges intelligenciával működő konyhai asszisztenssel bővült a holland Albert…
Tovább olvasom >További cikkeink
Így ebédel a magyar – továbbra is húsfogyasztó nemzet vagyunk
Egy friss hazai kutatás feltárta, hogyan (nem) változott a magyar…
Tovább olvasom >Zsugorinfláció: adatbázis indul a kisebb kiszerelésekről
A fogyasztók könnyen hozzáférhető, megbízható és folyamatosan frissülő forrásból tájékozódhatnak…
Tovább olvasom >Támad a Temu: az online diszkontóriás betörne az európai élelmiszerpiacra is
A kínai Temu online piactér az olcsó elektronikai és ruházati…
Tovább olvasom >